Mi a különbség a hőszivattyús és a kondenzációs szárítógép között?
Amikor már a száradó ruhák szinte folyamatosan ellepik a lakást, a legtöbben akkor gondolkodunk el egy jó gép beszerzésén és merül fel bennünk a kérdés: mi a különbség a hőszivattyús és kondenzációs szárítógép között?
A kiterített ruhák nemcsak sok helyet foglalnak, de a belőlük felszabaduló pára a penész kialakulásához vezethet a lakás helyiségeiben. Ilyenkor jön jól egy szárítógép, ami egy szempillantás alatt megoldja a problémát, akár egész évben szeretnénk használni, akár csak a téli időszakban.
Milyen a jó szárítógép?
Mielőtt megvásárolnánk az új barátunkat, ismernünk kell a jó szárítógép ismérveit és azt, hogy mi a különbség a hőszivattyús és kondenzációs szárítógép között. Egy szárítógép valóban elég sok áramot fogyaszt, de a technológiák fejlődésével ugyanúgy, ahogy minden háztartási gép, ennek fogyasztása is egyre kedvezőbb. Egy kondenzációs szárítógép jóval kevesebbet „eszik”, akár 67%-kal kevesebb energiát fogyaszt, mint a társa. A hőszivattyús modellek jelenleg a legmodernebb és a leggazdaságosabb szárító berendezések a piacon. Hogy megértsük, miért üzemel ennyivel jobb hatásfokkal egy hőszivattyús szárítógép, képben kell lennünk a szárítógép működése terén.
A kondenzációs szárítógép egy hőcserélő rendszeren keresztül hűti a vizet, amit végül közvetlenül a lefolyóba enged. A működése roppant egyszerű, a benne lévő párás, meleg víz találkozik a kondenzátorban lévő hideg vízzel. A meleg és a hideg víz találkozásának következtében a pára kicsapódik és kondenzvíz formájában a tartályba ömlik. A páramentes levegő ezt követően a dobba kerül és addig folytatódik a körforgás, amíg a ruhák teljesen szárazak lesznek.
Egy hőszivattyús szárítógép zárt rendszerben keringeti a meleg levegőt, majd azt párátlanítja hűtés során. A szárítógép működése során tehát nem a külső környezetből veszi fel a levegőt, hanem egy speciális, zárt hűtőközegen keresztül. A párátlanítás során hő csapódik ki, azt forgatja vissza a gép és használja melegítésre. Ezáltal az energia folyamatosan újrahasznosul, így minimális a hőveszteség.
Nemcsak hatékonyabban működik, de a ruhákkal is sokkal kíméletesebb. Ennek magyarázata, hogy alacsony hőfokon, mintegy 50°C körüli hőmérsékleten üzemel, így a kényesebb darabok szárítására is kiválóan alkalmazható.
Amit még tudni érdemes
Nemcsak a gazdaságosságot, de egyéb szempontokat szintén mérlegelnünk kell, amikor azt vizsgáljuk, mi a különbség a hőszivattyús és a kondenzációs szárítógép között. A működés közötti eltérés mellett, a zajszint megfigyelése is érdekes. Mindkét típus nagyjából azonos szintű, kb. 65 dB hangmagasságon működik, ami olyan, mint egy átlagos mosógép zajszintje.
A szárítás során számos funkció könnyíti meg a dolgunkat mindkét fajta esetében. A régóta szekrényben álló ruhákat a frissítő funkcióval varázsolhatjuk üdévé, a vasalást a gyűrődésmentes szárítás funkció használatával kerülhetjük el. Ha szekrényszárazra szárítjuk a ruhákát, rögtön a gardróbba pakolhatjuk. Az ECO funkciók használatával növelhetjük a gép energiahatékonyságát. Ha pedig csak 90% szárítjuk a ruhákat, akkor még több áramot spórolhatunk meg.
A szárítógép tisztítása
A mosógépekéhez hasonlóan, a szárítógépek tisztán tartásáról is gondoskodnunk kell. A víztartályt minden használat után ki kell üríteni, a kinyert kondenzációs víz locsolásra ugyan nem, de vasalásra kitűnően alkalmas.
A szöszszűrők tisztítását is minden ciklust követően el kell végeznünk, ugyanis könnyen eltömődhet, ami rontja a szárítás hatékonyságát. A dob belsejét időnként érdemes ecetes ronggyal áttörölni, hogy a mosószer maradványok eltűnjenek róla. A külső felületet nedves törlővel tisztítsuk.
Egy jó szárítógép mindenképp a hasznunkra válik a mindennapok során. Egy szárítógép nem luxus, hiszen gazdaságosan használható és számos előnnyel rendelkezik. Amennyiben feltesszük magunkban a kérdést, hogy mi a különbség a hőszivattyús és kondenzációs szárítógép között és ennek utána is jártunk, jó eséllyel a hőszivattyús szárítógép mellett döntünk majd.
