A klíma működése és használata
A hétköznapok során aligha okoz komoly fejtörést számunkra a klíma működése. A legnagyobb kánikulában is képes kellemes hőmérsékletet biztosítani: ennél több nem is fontos számunkra a legmelegebb pillanatokban. A klíma használata egyre elterjedtebb, üzleteket, irodákat és lakásokat is hűtenek a segítségével. De hogy éri el a készülék ezt a hatást? Mostani bejegyzésünkben ezt a kérdést nézzük meg egy kicsit közelebbről.
Mióta használunk klímaberendezésket?
A technológia alapja már évezredes múltra tekint vissza. A folyadékok párolgása bizonyos hűtő hatással jár együtt, ezt tapasztaljuk izzadás során is. Az ókorban olyan agyag edényekbe gyűjtötték a vizet, amelyeken nem alkalmaztak mázat, hogy a víz át tudjon szivárogni rajta. Az így kijutott víz az edény felületéről elpárolgott, ezáltal pedig hűtötte az abban lévő folyadékot.
Az első kompresszoros hűtőberendezések már a 19. században megjelentek. Ekkor azonban még elsősorban hűtőgépeket gyártottak – a hűtőgép és a klíma szinte ugyanazon az elven működik. Az ókori módszerhez képest fontos előrelépés volt, hogy az elpárolgott folyadékot nem veszítették el, hanem egy csőrendszeren keresztül visszavezették a kompresszorba, amely ismét cseppfolyósította azt.
A modern klíma működése
A nagy áttörést a freon hűtőközeg hozta el: a korábbi hűtőfolyadékokkal szemben ez biztonságosabb anyag, nem robbanásveszélyes vagy gyúlékony. Azonban a környezetbe kiengedve még mindig vannak káros hatásai, ezért a kutatók folyamatosan dolgoznak az egyre környezetbarátabb megoldásokon.
A klíma legfontosabb alkatrészei
A fentiekben a klíma két fő elemét már érintettük, nézzük a többit is.
- hűtőközeg, az a folyadék, amely a hőcseréért felelős,
- a kompresszor, amelyben a hűtőközeget mozgatja, fenntartva ezzel azt a körfolyamatot, amely a klíma működése szempontjából alapvető,
- a kültéri egység, azaz a kondenzátor,
- a beltéri egység, a párologtató
- és a fojtás, amely a hűtőközegre nehezülő nyomásért felel, befolyásolva ezzel halmazállapotát.
Az új fogalmak közül elsőként a fojtást érdemes tisztázni. Tudnunk kell, hogy minden folyadék forráspontja függ a nyomástól: a víz forráspontja 8000 méteren a kisebb nyomás miatt alacsonyabb, mint a gépkocsikban, ahol nyomás alatt tartják. A klímában lévő folyadék, a hűtőközeg forráspontja természetes körülmények között -30 fok körül van.
Itt jön képbe a kültéri és beltéri egység szerepe. Kikapcsolt állapotban a kondenzátorban (kültér) és a párologtatóban (beltér) egyforma nyomás van. A klíma klíma működése során a párologtatóban csökkenni, a kondenzátorban pedig nőni fog a nyomás.
Hogyan működik a klímaberendezés?
Innentől pedig el tudjuk képzelni a körfolyamatot, ami elindul: a párologtatóban a kisebb nyomás miatt a hűtőközeg elpárolog, ezáltal hűtve a környezetét. Gáz halmazállapotú lesz, aminek köszönhetően egyrészt nagyobb lesz a térfogata, másrészt a kompresszor el tudja szívni és ventilátorok segítségével a kondenzátorba juttatja. Itt a nagyobb nyomás miatt pedig cseppfolyósodik, majd visszajut a párologtatóba, ahol a kisebb nyomás miatt ismét párologni kezd és így tovább.
A klíma fűtés működése hasonló folyamat. Itt lényegében annyi történik, hogy megfordítják a folyamatot: a kültéri egységben kell hűteni, az ott felvett hőt pedig bent leadni.
Hogyan használjuk a klímát megfelelően?
A klímaberendezés tehát nem hideg levegőt állít elő, hanem a helyiség levegőjét hűti le. Ezért a klíma működése során sem szabad megfeledkezni az időszakos szellőztetésről. Ha hálószobában használjuk, érdemes lefekvés előtt 4-5 órával elindítani. Ekkor egyfelől nem csak a szobát, hanem a falakat, bútorokat is lehűti annyira, hogy az reggelig kitartson. Másfelől pedig nem fog a zúgása zavarni minket éjszaka.
A hosszabb élettartam és a meghibásodások elkerülése érdekében évente legalább egyszer érdemes karbantartani. A beltéri légszűrők és a kültéri egység is elkoszolódhat, ami lényegesen növelheti a villanyszámlát is.
