A padlófűtés előnyei és hátrányai

Olyan sok különböző érvet hallunk a padlófűtés előnyei és hátrányai kapcsán, hogy sokszor csak kapkodjuk a fejünket. Mást mond a szomszéd, az ismerős és a fűtésszerelő, és gyakran egymással ellentétes dolgokat állítanak. Nyilván leginkább a szakemberek tanácsait kell megfogadni, de amennyiben kifogunk egy kóklert vagy egy nyerészkedő „szakit”, úgy jobban járunk, ha saját kézbe vesszük a dolgot. Segítségképpen most összefoglaljuk, hogy a padlófűtés előnyeit, hátrányait és működését. Sőt, az is szóba kerül, hogy a padlófűtés házilag miképp kivitelezhető.

Miben más a padlófűtés?

Az olajkályha, villanykályha, radiátor és minden egyéb önmagában álló fűtőtest először a környezetében lévő levegőt melegíti fel. Egy-egy ilyen eszköznek viszonylag sok időre és még több energiára van szüksége ahhoz, hogy egy pontból kiindulva végül a teljes helyiséget befűtse. A megfelelő hőmérséklet eléréséhez a hideg téli hónapok alatt akár 70 C fokra is fel kell melegednie. Ezzel szemben a padlófűtés működése egészen más, és sokkal hatékonyabb. A padló alatt elhelyezkedő csövek a hagyományos fűtőtestekhez képest nagyobb felületen adják le a hőenergiát, alulról felfelé irányulva, egyenletesen, hatékonyan és gazdaságosabban.

A padlófűtés előnyei

1. Gazdaságos működés
   Ahogy arról az imént szó volt, télen a hagyományos fűtőtesteknek 70 C fokra is fel kell melegednie az ideális szobahőmérséklet eléréséhez. A padlófűtésnek jellegéből adódóan és a burkolattól függően elegendő 28-30 C fok is. Értelemszerűen az alacsonyabb hőmérséklet elérése kevesebb energiafelhasználással jár. A padlófűtés előnyei közül tehát az egyik legfontosabb, hogy költséghatékonyan működik, gazdaságos és érezhetően csökkenti a villanyszámlánkat.
2. Nem foglal hasznos teret
   Mivel a padlófűtés a helyiségek burkolata alatt működik, elrejtve a szemünk elől, így nem foglal el hasznos helyet az életterünkből. Gondoljunk csak bele: egy hagyományos fűtőtest méretével kalkulálni kell, kitalálni, hogy melyik falon kapjon helyet, ráadásul a közvetlen közelébe sem helyezhetünk bútorokat. Padlófűtés alkalmazásával megszűnik ez a probléma, és azonnal tágasabbá válnak a helyiségeink.
3. Szinte bármilyen burkolattal használható
   A padlófűtés hatékonyságát befolyásolhatja, hogy milyen burkolóanyag van felette. Minél jobb a burkolat hővezető képessége, annál inkább ajánlott padlófűtéshez. Ebből a szempontból talán a csempe és a járólap a legjobb választás. Ugyanakkor a padlófűtés előnyei közé sorolható, hogy ma már szinte bármilyen burkolathoz találunk kompatibilis rendszert. Az alábbi burkolóanyagok megfelelnek padlófűtéshez:
   – Fa és kezelt nyersfa padló
   – Járólap, csempe és fényezett burkolólapok
   – Szőnyegpadló
   – Laminált padló
   – Vinyl padló
4. Egészségesebb működés
   A különféle kályhák, radiátorok, fűtőtestek hajlamosak túlhevíteni a levegőt. Így csökken az oxigénszint és a helyiség kissé fojtogatóvá válik. A padlófűtés azonban egyenletesen sugározza felfelé a hőt, ami hosszabb ideig biztosítja a friss, oxigéndús levegőminőséget. Nem kell tartanunk a szállóportól sem, mivel az alacsony hőfokon működő rendszerek miatt nem keletkezik jelentős hőkülönbség a padló és a mennyezet között. Egyszóval nem száll a por.

A padlófűtés hátrányai

Fontos tisztában lennünk vele, hogy a hagyományos fűtőrendszerekhez képest a padlófűtés kialakítása drágább mulatság. Az ideális rendszerhez mindenképpen szükséges a megfelelő aljzathőszigetelés kialakítása is. Azt azonban ne felejtsük el, hogy a padlófűtés alkalmazásával kisebb rezsiköltséggel számolhatunk, így hosszabb távon megtérül a magasabb befektetésünk. Szóval a nagyobb költség nem is igazán hátrány, inkább egy tény, amivel mindenképpen számolnunk kell.

Padlófűtés házilag

A kellő felkészülés után akár saját kezűleg is belevághatunk a padlófűtés kiépítésébe. Persze érdemes előtte szakértővel konzultálni, ám a munka nagyrészét személyesen is elvégezhetjük. Íme, a fontos lépések:

1. Tervezzük meg a fűtésrendszert. Az épület anyagának, hőszigetelésének és a helyiség méretének ismeretében meg kell határoznunk a hőszükségletet. Az eredmény segít később a megfelelő padlófűtésrendszer kiválasztásában.
2. Egy szakszerűen kiépített aljzat elengedhetetlen a hatékony hőátadás szempontjából. Épp ezért kulcsfontosságú a minőségi esztrich kialakítása.
3. A rendszer szíve az úgynevezett osztó-gyűjtő, amelyhez minden csövet szorítógyűrűvel kell csatlakoztatni. Ez szabályozza a vízáramlást és szinten tartja vízhőmérsékletet.
4. Nem feledkezhetünk meg a megfelelő szegélyszigetelés kialakításáról sem az oldalfalakon. Ezzel akadályozzuk meg a hőingadozásból fakadó repedéseket és a púposodást.
5. A polisztirol lapok következnek, amelyekhez egyszerűen csatlakoztathatjuk a padlófűtés elemeit. Ráadásul a polisztirol lapok könnyedén a megfelelő méretre alakíthatók és rögzítés nélkül az esztrich felületére helyezhetők.
6. Az utolsó lépés a csőfektetés. A csöveket az előzetes tervezésnek megfelelően, ügyelve az osztótávolságokra, határozott mozdulattal tudjuk a pogácsás rendszerlemezhez rögzíteni.

Érdemes pár videót megnézni, mielőtt belevágunk. A padlófűtés szerelés nem gyerekjáték, ám egy kis odafigyeléssel megoldható feladat.